Az a baj az emberekkel, hogy elhiszik, amit mások mondanak nekik. Elhiszik, hogy az ég kék, anélkül, hogy felnéznének rá – hiszen az ég lehet sárga, piros, lila, szürke, fekete, arany – megannyi árnyalat, amit valahogy elfelejtenek említeni. Elhiszik, hogy az életüket olyannak kell elfogadni amilyen, és vannak körülmények, amiken nem változtathatnak. Elhiszik, hogy a kudarc azt jelenti, hogy itt az ideje feladni.
Fotó: www.zgallerie.com
Az a baj, hogy az emberek nagy része nem tud, vagy nem akar egyedül dönteni, nem akar felelősséget vállalni önmagáért és az életéért, mert ha mások döntenek helyette, akkor lehet másokat hibáztatni. Az a baj, hogy az önértékelésük és önbizalmuk olyannyira mélyen van, hogy mindenkinek inkább elhisznek bármit, csak nehogy nekik kelljen megtapasztalni. Új utakat keresni, megismerni jobban önmagukat, a határaikat, netalán kilépni a biztonságos kis komfortzónából.
Márpedig ha a saját életedet akarod élni, ha a saját döntéseidet akarod meghozni, akkor bizony túl kell lépni azon, hogy a társadalom milyen utat jelölt ki a számodra, túl kell lépni azon, hogy mik a feléd irányuló elvárások, és menni kell előre. Menni a céljaid és az álmaid után. Elhiszed, hogy nem lehet megcsinálni? Meg sem próbálod? Mert akkor már az elején elbuktál. Kudarcok mindenkit érnek, valakit nagyobbak, valakit kisebbek. A kérdés az, hogy képes vagy-e a kudarcból tanulni… és ezt a tudást felhasználva felállni és továbblépni. Hogy képes vagy-e a csalódást, a frusztrációt, a dühöt tettvággyá formálni, és ezeket az energiákat ismét a céljaid elérésére összpontosítani.
Érdekes dolog a motiváció, mert mindenkit más visz előre az életében, de a motivációt mindenkinek saját magában kell megtalálnia. El kellene már felejteni azt, hogy kívülről várjuk a segítséget, mert minden, amire szükségünk van ott van belül. Lehet, sőt kell is kívülről segítséget kérni, de a külső segítség annyira képes, hogy elindít az úton, de azon neked kell végigmenned.
Pontosan ezért bukik el a fogyókúrák, életmódváltások hatalmas százaléka. Attól, hogy valaki kap egy edzéstervet és egy személyre szabott diétát, még senki nem lett izmos, senki nem fogyott le. Mert ezeket be is kell tartani, és eléggé erősnek kell lenni ahhoz, hogy képes legyél a céljaid alá rendelni mindent. Hiába edzel edzővel hetente háromszor… nem az a három óra fog dönteni, hanem a maradék 165. És ilyenkor pár kávé és süti a csajokkal, egy esti borozás, a nagyi rántott húsa a vasárnapi asztalon pont elég ahhoz, hogy pár hét után, amikor nem változik semmi, széttedd a karod, hogy hátdeén megtettem mindent. És még te is képes vagy ezt elhinni…
A döntés egyedül a Te kezedben van, egyedül neked kell tudnod ott, mélyen, legbelül, hogy mit szeretnél elérni. És igen, neked kell hinni magadban. Ha Te nem hiszel, akkor hogyan várhatod ezt el mástól?
Kommentek